Ajax. Hom�rosz Ili�sz�nak k�t hõse is erre a n�vre hallgatott, mindketten elestek a tr�jai h�bor�ban. R�luk kapta a nev�t a holland labdar�g�s legh�resebb �s legn�pszerûbb egyes�lete. A sz�zadfordul�n - amikor Pierre de Coubertin b�r� kezdem�nyez�s�re fel�j�tott�k az olimpiai j�t�kok hagyom�ny�t -, szerte a vil�gon fellend�lt a sport�let, sportegyes�letek alakultak �s szinte mag�t�l �rtetõdõ volt ezeket a klubokat a g�r�g mitol�gia egyes szereplõirõl elnevezni. �gy t�rt�nt ez az amszterdami klub eset�ben is. Az eltelt sz�z �v alatt ez a n �v fogalomm� v�lt.

Sokan kerest�k a v�laszt arra, hogy vajon mi�rt pont ez a csapat volt az, amelyik be tudott ker�lni a legnagyobb, legh�resebb futballnemzetek illusztris k�pviselõi k�z�. Hiszen olyan csapatokkal egy�tt emlegetik õket, mint az angol Manchester United �s Liverpool, az olasz Milan, Inter �s Juventus, a spanyol Real Madrid �s Barcelona vagy a n�met Bayern M�nchen, azaz: a legszûkebb elit. De a felsorolt klubok, mind egy-egy erõs gazdas�gi h�tt�rrel rendelkezõ, nagy orsz�g reprezentat�v g�rd�i. Azokban az �llamokban a labdar�g�s nemzeti �gy, a sport�g n�pszerûs�ge �s elismerts�ge magas, a futball t�megeket vonz a lel�t�kra. �s ezek a csapatok - nagy n�pszerûs�g�knek k�sz�nhetõen - doll�rmilli�rdokkal gazd�lkodhatnak, ellent�tben az Ajax-szal. Hollandia kis orsz�g, �ssze sem m�rhetõ N�metorsz�ggal, Angli�val, Olaszorsz�ggal vagy Spanyolorsz�ggal. A n�metalf�ldiek is szeretik ugyan a labdar�g�st, de nincs akkora õr�let k�r�l�tte, mint a sport�g õshaz�j�ban vagy D�l-Eur�p�ban. Az Ajax erõs gazdas�gi h�tt�rrel rendelkezik ugyan, de messze nem tud annyit k�lteni j�t�kosokra, mint a felsorolt egyes�letek. �s m�gis, amikor a p�ly�n kell bizony�tani ezek a k�l�nbs�gek elt ûnnek �s az erõviszonyok kiegyenl�tõdnek!

Mi az Ajax titka? Mi�rt tudnak t�ll�pni az �rny�kukon? Hogyan tudj�k felvenni a versenyt a n�luk gazdagabbakkal, erõsebbekkel is? Mi�rt vonzanak annyi szurkol�t vil �gszerte? Ezekre a k�rd�sekre nem k�nnyû v�laszolni.

Van, aki azt mondja, hogy az amszterdamiak titka a rendk�v�l magas szintû ut�np�tl�snevel�sben rejlik. M�sok a speci�lis Ajax-j�t�krendszerben vagy a "tot�lis futball"-nak nevezett j�t�kst�lusban v�lik megtal�lni az okot. Ism�t m�sok szerint a j�t�kosok taktikai felk�sz�lts�ge az, ami k�l�nlegess� teszi ezt a klubot. Van, aki �gy v�li, hogy az �jra �s �jra feltûnõ nagy j�t�kosegy�nis�gek jelentik a fõ vonzerõt. Sokak szerint a sok g�l, megalkuv�s n�lk�li t�mad�j�t�k elõt�rbe helyez�se a meghat�roz�. �s persze j� n�h�nyan �gy v�lekednek, hogy a legnagyszerûbb dolog az, hogy a piros-feh�rekn�l m�g az eredm�nyess�gn�l is fontosabb, hogy l�tv�nyos, sz�rakoztat�, k�z�ns�gvonz� focit j �tsszanak.

Kinek van igaza? Senkinek �s mindenkinek! Hiszen ezek a jellegzetess�gek egyenk�nt m�s csapatokra is jellemzõek! De �gy, egy�tt sehol a vil�gon nem tal�lhat�k meg egyetlen futballklubban sem! Az Ajax val�sz�nûleg att�l egyedi �s megism�telhetetlen a labdar�g�s t�rt�net�ben, hogy a fenti tulajdons�gok mintegy eszenciak�nt �lland�an meghat�roz�ak enn�l az egyes�letn�l, f�ggetlen�l att�l, hogy ki az eln�k, ki az edzõ vagy �ppen kik j�tszanak a csapatban. Az Ajax ugyanis nem r�luk sz�l, nem õ�rt�k van! Ahogy Michael van Praag eln�k tal�l�an mondta egy telev�zi�s interj�j�ban: "Az Ajax nem az �n klubom, az Ajax a k�z�ns�g klubja!" Tal�n ez a filoz�fia az, ami miatt a csapat mindig is egyike lesz a vil�g legn�pszerûbb egyes�leteinek. Mert a legfontosabb mindig a szurkol�, hiszen õk t�ltik meg a lel �t�kat h�trõl-h�tre!

R�szletes t�rt�nelmi �sszefoglal� az eddigi 100 �vrõl �t felvon�sban:
1. r�sz: A kezdetek - Az elsõ “Aranykor” - A II. Vil�gh�bor� (1893-1954)
2. r�sz: A profizmus bevezet�se - �t a cs�csra (1954-1969)
3. r�sz: Az eur�pai hegem�nia megszerz�se - Az “Arany Ajax” sz�thull�sa (1970-1980)
4. r�sz: Vissza a cs�csra - S�t�t fellegek a De Meer felett (1981-1989)
5. r�sz: A “Van Gaal-korszak” - A m�sodik sz�z �v elõtt (1990-2000)

Edzõk: katt ide!
p�ld�ul: Louis van Gaal; Johan Cruyff; Rinus Michels; Jack Reynolds; Leo Beenhakker

Eln�k�k: katt ide!
p�ld�ul: Jaap �s Michael van Praag; Floris Stempel; Han D. Dade