Nv: Amsterdamische Football Club Ajax (AFC Ajax) Szn: piros-fehr, csereszn: arany Alapts dtuma: 1900. mrcius 18. Stadion: Amsterdam ArenA (kapacits: 52,000 fõ) Elnk: John Jaake Edzõ: Danny Blind Cm: Arena Boulevard 29, Postbus 12522, NL-1100 AM Amsterdam ZO. Telefon/Fax: ++31 (0)20 3111444 / ++31 (0)20 3111480 Hivatalos honlap: www.ajax.nl Mezszponzor: ABN Amro Hres (holland) Ajax drukkerek: Freek de Jonge s Youp van't Hek (komikus), Jack Spijkerman s Ron Bransteder (televizios szemlyisg) s Rene Froger (nekes) Hres magyar ajax drukerek:n
A klubbot elõszr egy kis trsasg alaptott 1883-ban, melynek egyik vezetõ szemlyisge Han Dade volt. Majd ksõbb ebbõl alakul ki 1900-ban mr az igazi klub, az AFC Ajax, melynek elsõ elnke Floris Stemplet volt. A csapat elõszr 1918-ban jutott fel az elsõ osztlyba, melyet hamar meg is nyertek radsul veretlenl. (Ezt mrmint, a veretlensget azta is csak egyszer sikerlt elrnie a csapatnak az 1995-96-os szezonban.) Ezutn egy nagyon rossz szria kvezkezett szinte semmi sem jtt ssze a klubnak, ennek az idõszaknak az egyik legnagyobb veresge a Rapid Wien elleni 16-2 (!). Ez utn a balsorsos esztendõk utn 1929 s 1939 kztt tszr volt bajnok az Ajax. Ez az elsõ aranykorszaka a klubnak, mely idõszaknak a tetõzst a VUC elleni 17-0-s gyõzelem jelentette. Az Ajax msodik aranykora a '70-es vekben jtt el, amikor hromszor is elhditottk a BEK trfet (1971-1973). Ebben az idõszakban jtszott a klubbnl Johan Cruyff. Az csapat harmadik aranykort 1988-tl kezdik el szmllni, amikor is Louis van Gaal az Ajaxhoz kerlt, de mg, mint plyaedzõ. 1991-ben vett t a csapatot s felptette a '90-es vek profi csapatt, melynek gymlcse az 1995-s vben az Ajax a vilg legjobb klubcsapatv vlt, megnyert mindent, BL-tõl Vilg Kupig. Ekkor jtszot a klubnl a jelenlegi Holland vlogatott gerince, pl. Overmars, Kluivert, persze vannak nhnyan a mai Ajaxbl is ebben a bizonyos gerincben, pl. Van der Sar, Frank s Ronald de Boer. Sajnos a sikeres veknek vge lett ezek utn, hiszen a remekebbnl remekebb jtkosok elhagytk a klubbot, pl. Kanu, Kluivert, Overmars, stb., s az egysz csapatnak nem ment, nem nyertek se bajnoki se semmilyen cimet. Eltnt kzel egy vre az Ajax a nemzetkzi labdarugsbl, de megnyerte a klub az 1997-1998-as Holland bajnoksgot, mr Morten Olsen vezetsvel, hiszen van Gaal elment a Barcelonhoz. Most is sok j jtkossal mint pldul Michael Laudrup, aki mr befejezte labdargi plya futst, Jari Litmanen, Sunday Oliseh, stb. Ezekben az vekben is mint mr rgebben is sokszor tmaszkodott a "fõcsapat" a hres Ajax nevelsre, melynek kiemelkedõ pldi (rgebbrõl) a de Boer testvrek (akik most mr Barcelont erõstik, 40 millcsirt), s mg sok nagyon j focista. Sajnos a nagy visszatrs nem sikerlt az Ajaxnak az 1998-1999-es szezonban, taln majd 1999-2000-ben a kzelmlt nagy Ajax sztrjaival pl. Menzo, Verlaat, stb.
Rszletes trtnelemrt katt ide!
Holland bajnok: (29) 1918, 1919, 1931, 1932, 1934, 1937, 1939, 1947, 1957, 1960, 1966, 1967, 1968, 1970, 1972, 1973, 1977, 1979, 1980, 1982, 1983, 1985, 1990, 1994, 1995, 1996, 1998, 2002, 2004. Holland kupa gyõztes (Amstel Cup): (16) 1917, 1943, 1961, 1967, 1970, 1971, 1972, 1979, 1983, 1986, 1987, 1993, 1995, 1998, 1999, 2002. Holland szuperkupa gyõztes: 1993, 1994, 1995, 2002. BEK-gyõztes: 1971, 1972, 1973. Bajnokok Ligja-gyõztes: 1995. UEFA kupa-gyõztes: 1992. Kupa Gyztesek Eurpa Kupja Gyõzelem: 1987. Eurpai szuperkupa gyõztes: 1973, 1974, 1996. Vilg kupa gyõztes: 1972, 1995. Amsterdam Tournament gyõzelem: 2001, 2002, 2003, 2004.
Dicsõsglista Az AFC Ajax egy vszzad alatt bekerlt a hazai s a nemzetkzi labdargs lvonalba. A klub 100 ves trtnete sorn 55 trfet nyert meg: 29-szeres holland bajnok, 16-szoros Holland Kupa-gyõztes, 4-szeres holland Szuper Kupa-gyõztes. 4-szeres BEK (BL), 1-szeres KEK, 1-szeres UEFA Kupa-, 3-szoros eurpai Szuper Kupa- s 2-szeres Interkontinentlis (Vilg) Kupa-gyõztes. A Juventus mellett az Ajax az egyetlen csapat, amely mind az 5 nagy nemzetkzi kupadntõben gyõztt legalbb egyszer, tovbb a Juventus, a Barcelona s a Bayern Mnchen mellett csak õk nyertk meg a 3 eurpai trfea mindegyikt. Eurpban a megszerzett nemzetkzi trfek (BEK, KEK, UEFA Kupa, Szuper Kupa, Vilg Kupa) szmt tekintve a Milan s a Real Madrid utn a 3., az Eurpa Kupk (BEK, KEK, UEFA Kupa) szmt tekintve a Real Madrid, Barcelona s a Milan utn a 4. (a Juventussal s a Liverpoollal holtversenyben), a BEK (BL) gyõzelmek szmt tekintve a Real Madrid s a Milan utn 3. helyen llnak (a Liverpoollal holtversenyben). A France Football 6-szor vlasztotta õket az "v csapat"-nak (1969, 1971, 1972, 1973, 1987, 1995). A klub jtkosai kzl Johan Cruyff s Marco van Basten egyarnt 3-3 alkalommal nyertk el az "Aranylabdt", igaz ebbõl Cruyff csak az 1970/71-es s 1973 tavaszi idnyben jtszott az Ajax szneiben. Ruud Geels ktszeres "Ezst-" s egyszeres "Bronzcipõs", Van Basten egy "Arany-" s egy "Bronz-" Wim Kieft egy "Aranycipõ"-vel dicsekedhet. Sonny Silooy s Danny Blind pedig azok kz a jtkosok kz tartozik, akik plyafutsuk sorn mind az 5 nagy nemzetkzi kupt elnyertk. Szmtalan cscsot tartanak: 1986 s 1996-os kztt 20 BEK (BL) mrkõzsen maradtak veretlenek. 1994 s 1996 kztt - a Vilg Kupa s az eurpai Szuper Kupa-dntõket is beleszmolva - sszesen 22 nemzetkzi meccset vvtak veresg nlkl. Az 1994/95-s s az 1995/96-os bajnoki idnyben zsinrban 52-szer nem kaptak ki bajnoki mrkozsen. Mindmig Patrick Kluivert a legfiatalabb jtkos, aki glt lõtt BEK-dntõben. A klub trtnete sorn olyan jtkosokat tudhatott alkalmazottai kztt, a mr emltett Cruyffon s Van Bastenen kvl, mint a holland Heinz Stuy, Piet Schrijvers, Stanley Menzo, Edwin van der Sar, Wim Suurbier, Barry Hulshoff, Ruud Krol, Ronald Spelbos, Peter Boeve, Ronald Koeman, Frank Rijkaard, Danny Blind, Sonny Silooy, Wim Jonk, Frank de Boer, Wim Andriesen, Gerrie s Arnold Muhren, Johan Neeskens, Arie Haan, Wim Jansen, Dick Schoenaker, Jan Wouters, Gerald Vanenburg, Aron Winter, Richard s Rob Witschge, Ronald de Boer, Edgar Davids, Clarence Seedorf, Henk Groot, Bennie Muller, Sjaak Swart, Johnny Rep, Piet Keizer, Ruud Geels, Tscheu La Ling, Simon Tahamata, Wim Kieft, John van't Schip, John Bosman, Dennis Bergkamp, Bryan Roy, Marc Overmars, Patrick Kluivert, a jugoszlv Velibor Vasovic, a nmet Horst Blankenburg, a svd Peter Larsson s Stefan Pettersson, a dn Frank Arnesen, Soren Lerby, Jesper Olsen, Jan Molby, Michael Laudrup s Brian Laudrup, Jesper Gronkjar, a finn Jari Litmanen, a nigriai Finidi George, Nwankwo Kanu, Tijjani Babangida s a brazil Marcio Santos. A klub edzõi kztt olyan nagyhrû mestereket tallhatunk, mint Rinus Michels (az 1974-es VB-ezstrmes s az 1988-as Eurpa-bajnok holland vlogatott szvetsgi kapitnya), a magyar nemzetisgû, romn llampolgr Kovcs Istvn (korbban romn, ksõbb francia szvetsgi kapitny), a vilgjr szerb Tomislav Ivic, a jtkosknt is kivl, a Barcelonval 1989-ben KEK-et, 1992-ben BEK-et nyerõ Johan Cruyff, a ksõbbi holland szvetsgi kapitny s Real Madrid-edzõ Leo Beenhakker s a Barcelonval is bajnoksgot nyerõ, jelenlegi szvetsgi kapitny, Louis van Gaal. Kovcs Istvnon kvl ms magyarok is kivettk a rszket a klub sikereibõl. Varga Zoltn az 1973/74-es idnyben, Fischer Pl 1989/90-ben jtszott a klubban. Utbbi holland bajnoknak mondhatja magt. A '90-es vek sikercsapatnak erõnlti edzõje pedig az egykori kosrlabda-trner: Jmbor Lszl. A trnerekrõl rszletesebben: edzõk. Az edzõkn kivl persze fontos, hogy kik is voltak a klub elnkei az elmlt 100 vben, nos itt errõl is tallhatsz sszefoglalt: elnkk.
100 ves trtnelme
Fontosabb tudnivalk - Rvid trtnelem - Eddigi eredmnyek - Dicsõsglista |